A MAGY. TUD. AKADÉMIA ÁLTAL DICSÉRETTEL KITÜNTETETT Kapható, POLITZER ZSIGMOND és FIA könyvkereskedésében Budapest, IV., Kecskeméti-ucca 4. BUDAPEST, 1885. PFEIFER FERDINÁND BIZOMÁNYA. Nagyságos báró Krafft-Ebing Richárd urnak. a gráczi egyetem ny. r. tanárának ajánlja ezin müvét mély tisztelete és hi ragaszkodása jeléül a szerző. ELŐSZÓ. A magy. tudományos Akadémia 1882. évi julius havában a következő pályakérdést tűzte ki: »Fejtessék ki a bünkisérlet és a bevégzett bűncselekmény, a tettesség és részesség tana, a fennálló nevezetesebb törvények erre vonatkozó szabályaival, s a büntető gyakorlatból vett példákkal és esetekkel megvilágítva.< A dolgozatok 1883. deczember utolsó napjáig voltak benyujtandók. Kezdettől fogva tisztában voltam magammal az iránt, hogy az általános rész két legfontosabb tanának — kisérlet és részesség kimerítő tárgyalása ily fölötte rövid idő alatt teljesen lehetetlen annak, ki az egyes intézmények fejlődésének történetét az eredeti majdnem kizárólag idegen s igy nehezen hozzáférhető forrásokból meriteni, és a jelen jogállapotot a históriai alakulás és a rendszeres összefüggés szempontjából önálló kritikának alávetni akarja. Mindazonáltal gyenge erőm és tehetségem szerint meg akarván felelni azon felhivásnak, melyet az Akadémia a magyar büntetőjog minden művelőjéhez intézett, elhatároztam magamat a feladat első, teljesen önálló részének megoldására, a kisérlet tanának kidolgozására, ily uton vélvén a tudományos lelkiismeretességet összeegyeztetni a magyar büntetőjog szükségletével, melynek sürgősségét az Akadémia pályakérdése kifejezésre juttatta. Ha le is kellett mondanom a pályadij elnyerésének reményéről, buzgalmat és kitartást a fáradságos munka bevégzésére, az igazság kutatása és terjesztésének belső élvezetén kivül, mely egyedül képes ideális törekvéseknek a szükséges lendületet megadni ama várakozásból meritettem, hogy sikerülni fog tanulmányaim pontossága és nézeteim indokolása által ily nagytekintélyű tudományos testületnek ér |